A gyógyszeres és intervenciós kezelések sikereinek ellenére világszerte változatlanul a kardiovaszkuláris betegségek jelentik a vezető halálokot, annak ellenére, hogy egyes modellek szerint a kardiovaszkuláris betegségek 80%-a, a daganatos megbetegedések akár 40%-a megelőzhető lenne. A kardiovaszkuláris prevenció célja, a különböző társszakmák munkájának összehangolása révén az életmóddal befolyásolható kockázati tényezők káros hatásainak csökkentése, a már kialakult betegségek korai felismerése, következményeik minimalizálása.

A jól működő, széles társadalmi csoportokat elérő gondozási rendszer alappillérei a lakossággal közvetlen kapcsolatban lévő háziorvosok, akik a praxisokban töltött évtizedes munka során több generáció egészségügyi problémáit átlátva képesek rendszerszintű, ugyanakkor személyre szabott beteg edukációt végezni.

A prevenciós munka rendszerszintű szemlélete áthidalja a háziorvosok és szakorvosok közti korlátokat, összekapcsolja a területen szeparált prevenciós munkát végző szakembereket, védőnőket, diatetikusokat, gyógytornászokat, és érdemi munkakapcsolatok kialakítása révén egységes, egészségtudatos szemléletet alakít ki a lakosságban. Járásunkban Egészségfejlesztési Iroda eddig nem került kialakításra, ezért a feladatot felvállalva konzorciumunk programját ezen irányelvek mentén állítottuk össze.

Szív-és érrendszeri prevenció

Az Európai Kardiológus Társaság (ESC) tagországaiban végzett 2017-es felmérés alapján az összes halálozás 45%-a kardiovaszkuláris betegség következtében alakul ki, 20%-a ischaemiás szívbetegség, 11%-a stroke, 14%-a pedig egyéb CV ok miatt. Az életmóddal befolyásolható kardiovaszkuláris kockázati tényezők felismerése, időben történő kezelése nem csupán az egészségben eltöltött életévek számának növekedéséhez járul hozzá. Költséghatékonyságából, közösségformáló hatásából adódóan kiemelt társadalmi jelentőséggel is bír.

A keringési rendszer betegségeit előidéző rizikófaktorok, többek között a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a dohányzás, a mozgásszegény életmód kockázatszűrése, a gondozás megszervezése háziorvosi feladat kell, hogy legyen. Az ellátó rendszeren belül itt a legmagasabb az orvos beteg találkozások száma, a szakellátás különböző területeiről helyben összegyűjtött releváns kórelőzményi adatok itt tekinthetők át a legkönnyebben. Konzorciumunk célja a szűrési programból kiemelt, intervenciós osztályokba sorolt betegek egyénre szabott terápiájának kialakítása, az egyén lakóhelyén történő követése, gondozása.

Pitvarfibrilláció szűrése

A pitvarfibrilláció (AF) az egyik leggyakoribb ritmuszavar, incidenciája 1-2% az átlagpopulációban, és az életkor előrehaladtával párhuzamosan növekszik. 80-90 éves kor körül eléri a 9-10%-ot. Becslések szerint Magyarországon közel 300 ezer ember szenved ebben a ritmuszavarban. Klinikai és társadalmi jelentősége a gyakori előfordulása mellett a minőségi életévek számának csökkentése révén van, hiszen az egyszerű diagnózis ellenére a korai felismerést nehezíti, hogy a betegek akár 50%-a is tünetmentes lehet. A betegség első manifesztációja sok esetben a már életminőséget irreverzibilis formában befolyásoló storke.

A STROKESTOP vizsgálat egy tömegszűrési program volt, mely Stockholm körzetében és a svédországi Halland régióban minden 75−76 éves lakosra kiterjedt. A szűrővizsgálati csoportban több, mint 11 százaléknak bizonyult az AF előfordulása. A diagnosztizált betegek 3%-ánál korábban még nem állították fel az AF diagnózisát, míg a betegek 2%-ánál a ritmuszavar korábban is ismert volt, azonban orális anticoaguláns kezelésben még nem részesültek. Mårten Rosenqvist professzor, a STROKESTOP felügyelőbizottságának vezetője így fogalmaz: „Megfelelő kezelés nélkül az AF olyan, mint egy időzített bomba.” Az ajánlást szem előtt tartva, konzorciumunk egyik célja a 65 év feletti lakosság célzott szűrése AF irányába.

Daganatos betegségek szűrése

Az elkerülhető halálokok körébe tartoznak azok a daganatos betegségek, amelyek korai, még tünetmentes állapotban szűrővizsgálattal felismerhetőek, mert ezek idejében elkezdett kezelésével még teljes gyógyulás érhető el. A Magyarországon működő térítésmentesen igénybe vehető szűrővizsgálatok ellenére a daganatos betegségek többsége előrehaladott állapotban kerül felismerésre, sokszor csak akkor, amikor a beteg még kezelhető ugyan, de eredményes gyógyításának a kilátásai már korlátozottak. Ezt felismerve célul tűztük ki a lakosság mozgósítását a népegészségügyi szűrővizsgálatokra:

  • Emlőszűrés: a 45-65 év közötti nők kétévenkénti mammográfiás vizsgálatával
  • Méhnyakszűrés: a 25 és 65 év közötti nők háromévenkénti citológiai vizsgálatával
  • Vastagbélszűrés: az 50-70 év közötti férfiak és nők esetében a székletbeli rejtett vér laboratóriumi kimutatása útján. A praxisok vállalják a népegészségügyi vastagbélszűrésben való részvételt.


Folyamatábra a szakmai program bemutatására.