A családi anamnézis adatainak frissítése


Régóta ismert, hogy bizonyos betegségek családi halmozódást mutatnak. Az alapellátásban dolgozó szakemberek ezért kiemelt figyelmet fordítanak a pácienseik családjában előforduló gyakori betegségek megismerésére, különös tekintettel a szülők és a testvérek között a korai életkorban jelentkező szívkoszorúér-betegségre, érelmeszesedéssel kapcsolatos szélütésre, verőérszűkületre.

A családi kórelőzmény elemzése kiterjed a 40 éves kor alatt a szülők és a testvérek között előforduló jó és rosszindulatú tumorok felkutatására valamint hajlamosító állapotokra.




Életmódbeli tényezők


Hippokratész egyik leghíresebb mondása az volt: „A táplálékod legyen az orvosságod, és az orvosságod a táplálékod legyen. A táplálkozási szokások, fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás feltárása az egészséges életmód alapfeltétele. Pácienseink szokásainak feltérképezése után személyreszabott tanácsokkal szeretnénk segíteni.




Részletes fizikális vizsgálat


A belső szervek részletes manuális belgyógyászati vizsgálata (máj, lép, szív tüdő, pajzsmirigy) mellett az alábbi műszeres vizsgálatokat végezzük el:

  • Testsúly, testmagasság, BMI (testtömegindex) meghatározás.
  • Vérnyomásmérés, szükség esetén ABPM (24 órás vérnyomásmérés)
  • EKG vizsgálat, szükség esetén 24 órás HOLTER valamint kardiológiai szakorvos bevonásával telemedicinás konzultáció.
  • Szükség esetén ABI index (boka-kar index) meghatározás a perifériás érbetegségek korai felismerésére.
  • Szinlátás vizsgálat, visus vizsgálat.



A teljes kardiovaszkuláris kockázat felmérése


A teljes cardiovascularis kockázat azt jelenti, hogy az adott egyénben mekkora valószínűséggel fejlődik ki atheroscleroticus cardiovascularis esemény egy adott időtartamon belül. A „teljes kockázat” arra a rizikóra utal, amelyet az összes fő rizikófaktor (kor, nem, dohányzás, vérnyomás, lipidek) együttes számbavételével kalkulálhatunk ki.

A teljes kockázatot felmérő módszerek, például a SCORE a látszólag egészséges, tünetmentes egyének rizikóbecslésére szolgálnak. Az alábbi esetekben indokolt a kockázatelemzés:

  1. Ha egy vagy több CV-rizikófaktora van az illetőnek,például dohányzás, túlsúly, hyperlipidaemia.
  2. Ha a családi anamnézisben szerepel korai CV-betegség.
  3. CV-betegségre utaló tünetek esetén, figyelembe véve azt, hogy a CV-betegség igazolása azonnal a nagyon nagy rizikójú kategóriába „helyezi” az adott egyént, és azonnali terápiát igényel a kockázatcsökkentés érdekében.
  4. Ha az egyén kéri a kockázatbecslés elvégzését. A CV „rizikó-életkor” koncepció bevezetése segíthet betegeink számára megérteni és elfogadni a rizikófaktorok kezelésének fontosságát. Így például egy 40 éves, számos rizikófaktorral rendelkező ember rizikóéletkora megfelelhet egy 60 éves CV-rizikófaktoroktól mentes ember életkorával. "Orvosi hetilap 2016, Dr. Vértes András"

Szív-érrendszeri labor


Koleszterin: minden emberi és állati sejtben megtalálható. Különösen nagy mennyiségben fordul elő egyes szervekben, pl. a mellékvesében, idegrendszerben és az epében. A koleszterin lerakódva az erek falában annak rugalmasságát csökkenti, és elősegíti az érelmeszesedés kialakulását.

HDL-koleszterin: magas sűrűségű lipoprotein, más néven „jó” koleszterin. A „jó” koleszterin esetében a minél magasabb érték a kívánatos, mert a HDL úgy véd a szívbetegség ellen, hogy megakadályozza, hogy az LDL lerakódjék az érfalakon.

LDL-koleszterin: alacsony sűrűségű lipoprotein, más néven „rossz” koleszterin. Az LDL koleszterin lerakódhat az érfalakon, ezáltal növeli a szívbetegség esélyét, ezért nevezik rossz koleszterinnek. Minél alacsonyabb az értéke, annál jobb az egészség szempontjából.

Triglicerid: a táplálékból felvett, a vérben keringő zsírok. A fölösleges kalóriákat, az alkoholt vagy a cukrot a szervezet trigliceridekké alakítja, és a zsírsejtekben tárolja

Húgysav: A húgysav a nukleinsavakat (DNS, RNS) felépítő purin vegyületek egyik lebontási terméke. A vérben mért húgysavszint fele a táplálékkal bejutó purinok anyagcseréjének végterméke, míg a másik fele a szervezetünkben zajló lebontó és építő folyamatokból származik. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a magas húgysavszint növeli a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának kockázatát, valamint kikristályosodhat az ízületekben, ahol fájdalmas gyulladást okozhat.

Vércukor: Az emberek és az állatok vére mindig tartalmaz cukrot. Ez a glükóz – vagy köznapi nevén szőlőcukor – amely a szervezet egyik fő energiaforrása. A vércukorszint tartós emelkedése leggyakrabban cukorbetegség esetén fordul elő.


Emlőszűrés


Az emlőrák évente közel 2500 nő életét követeli Magyarországon, annak ellenére ilyen magas ez a szám, hogy napjainkaban mind a korai felismerést segítő diagnosztikai lehetőségek, mind a modern terápiás eszközök elérhetőek. A magas halálozási esetszám oka, hogy a betegek többségénél már csak előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel a kórt. A korai felismerés és kezelés az eredményes kezelés legfőbb záloga.

Önvizsgálat: Nem lehet eléggé hangsúlyozni az önvizsgálat fontosságát. Védőnőink már serdülő kortól támogatják ebben a fiatal felnőtteket

Mammográfia: Hazánkban az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés minden 45 és 65 év közötti nő számára 2 évente javasolt

Ultrahang: Mivel a mammográfiás vizsgálat 45 év felett javasolt veszélyeztetettség esetén lehetőségünk van emlő és a hónaljárok ultrahang vizsgálatára is.

Mikor forduljunk sürgősen orvoshoz:

  • Emlő alakja torzul,
  • az emlő bőrén ismeretlen eredetű, nem gyógyuló seb jelentkezik
  • az emlő vagy a bimbó bőre behúzódik,
  • a mellbimbó megduzzad, kipirosodik, viszket,
  • az emlő véresen váladékozik, addig ismeretlen csomót tapint.



Méhnyak szűrés


A méhnyakrák az emlőrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség. Előfordulása 30-40 éves kor között a leggyakoribb, azonban a korai szexuális élet miatt az utóbbi időben a fiatalabb korosztályt is egyre inkább érinti. Magyarországon évente közel ezer új beteget diagnosztizálnak és a javuló kezelési lehetőségek ellenére körülbelül ötszázan halnak meg ebben a kórképben. A betegek többsége korábban soha nem vett részt szűrővizsgálaton.

Minden nőnek ajánlott részt vennie nőgyógyászati rákszűrésen a szexuális élet megkezdésekor, illetve azt követően évente. Ennél gyakrabban ajánlott szűrésen részt venni, ha a korábbi nőgyógyászati rákszűrés eredménye kóros volt, korábban igazolt rákmegelőző állapot állt fenn, vagy a családban egyenes ági felmenők között előfordult nőgyógyászati rákos megbetegedés.

Mikor forduljunk sürgősen orvoshoz:

  • Szokatlan vérzés. A méhnyakrák legelső észrevehető tünete a legtöbb esetben a hüvelyi eredetű vérzés. Ez gyakran nem is magától, hanem a nemi aktust követően jelentkezik. Ha a vérzések maguktól, és nem a menstruáció ideje alatt jelentkeznek, az ugyancsak szokatlannak tekinthető.
  • A hüvelyben, illetve a hüvely körül fájdalmat érzünk a szexuális aktust követően.
  • Kellemetlen szagú, sárgás hüvelyi folyás is jelentkezhet, illetve fájdalomérzet a vizelet ürítése közben.



Csontsűrűség


Európában, 2000-ben 3,1 millióra becsülték az új oszteoporotikus törések számát, és 2050-re a csípőtáji törések száma az Európai Unióban várhatóan 135%-kal nő. A csípőtáji törés szorosan összefügg az állandósuló és krónikus fájdalommal, a mozgás nehezítettséggel, -korlátozottsággal, csigolyatörések esetében mindez kiegészülhet a testmagasság csökkenésével, deformitásokkal, a légzésfunkció beszűkülésével és az ágyhoz kötött napok számának („bed days”) szignifikáns emelkedésével.

A csípőtáji töréseket követő 1 éven belüli mortalitás 20-24%. A csípőtáji törést követően az esetek 10-20% hosszú távú gondozási igényt jelent. Egy 50 éves nőnek 2.8%-os kockázata van, hogy csípőtáji törés következtében elhalálozzon, ez megegyezik az emlőrák- és négyszer magasabb az endomterium karcinóma okozta mortalitás rizikójával. Csigolyatörések esetében ez a kockázat nőknél 16%, férfiaknál 5%. A prevalens törés az új, osteoporosissal összefüggő – bármely lokalizációban történő – törés előfordulását igen jelentősen megemeli.

A csontritkulás oka lehet

  1. Az életkornak nem megfelelő táplálkozás: kalciumban túl szegény táplálék.
  2. Mozgásszegény életmód.
  3. Dohányzás. A dohányzás többféle úton-módon fejti ki hatását. Zavarja a kalcium felszívódását és előrehozza a menopauza időpontját.
  4. Alkohol és koffeinfogyasztás. Az alkohol, a kávé, a tea és a kóla nagymértékű fogyasztása gyorsítja a kalcium-vesztést.

Megelőzés

Az elsődleges prevenció a gyermek születésétől kezdődik, és a szükséges mennyiségű D-vitamin és kalcium bevitelét, valamint a fokozatos mozgásra nevelést foglalja magában.

Csontsűrűség-mérés:

50 éves kor fölött javasolt a csontritkulás rizikófaktorainak fennállásakor: genetikai hajlandóság esetén, magas és vékony testalkatúaknál, csontritkulást okozó gyógyszerek szedésekor, 1. típusú cukorbetegségben, máj- vagy vesebetegségben szenvedőknél, pajzsmirigy-túlműködésben szenvedőknél. Menopauza után nőknek 2 évente, férfiaknak magas kockázat esetén reumatológiai beutalóval. Orvosaink a törési rizikó becslésére az európai FRAX adatlapot használják. Az oldal mindenki számára elérhető: www.sheffield.ac.uk./FRAX




Vastagbélszűrés


A vastagbéldaganatos megbetegedések száma világszerte rohamosan emelkedik. Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján a második vezető daganatos halálok a tüdőrák után. Évente közel 8500 új esetet fedeznek fel és közel 5000 beteg hal meg a vastagbélrák következtében! A nemek tekintetében nincs érdemi különbség, a vastagbéldaganat közel azonos arányban érinti a férfiakat és a nőket. A végbél daganatos elváltozásai valamivel ritkábbak, mint a felsőbb bélszakasz daganatai. 40 éves kor alatt csak ritkábban találkozunk a betegséggel, 40 év felett az előfordulás növekszik, az esetek több mint 90%-a 50 éves kor felett jelentkezik!

Mi a betegség oka, hogyan alakul ki a vastagbélrák?

A vastagbéldaganatok kialakulásában részben környezeti-, táplálkozási-, genetikai, valamint családi faktorok szerepelnek. A helytelen táplálkozás (magas zsírtartalom, rendszeres alkoholfogyasztás, alacsony rostbevitel), vagy a családban szereplő vastagbéldaganat esetén fokozott a vastagbélrák kialakulásának veszélye. Ugyanakkor vannak olyan krónikus bélbetegségek, melyek a vastagbélrák kialakulásának fokozott kockázatával járnak, ilyenek például a különböző örökletes polyposis szindrómák, valamint a krónikus gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa/fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség).

Fontos tudni, hogy a vastagbél daganatok 90%-a bélnyálkahártya ún. polipjaiból (jóindulatú nyálkahártya növedék) alakul ki, mely hosszú időn keresztül teljesen tünetmentes lehet, csak ritkán okoz panaszokat! A polipból a daganat lassan, 10-15 év alatt alakul ki.

Milyen tünetekkel járhat a betegség?

A vastagbéldaganatok megelőző állapotai, a vastagbél polipok, vagy a daganat korai stádiuma általában teljesen tünetmentes, vagy csak igen enyhe tüneteket okoz. A betegség kifejezett tüneteinek jelentkezésekor általában már előrehaladott betegség áll fenn.

Leggyakrabban jelentkező tünetek:

  • friss vér jelentkezése a székletben
  • a székelési habitus megváltozása: a székelés gyakorisága vagy a széklet formája változik meg, (székrekedés vagy hasmenés váltakozása)
  • a széklet komplett kiürülés érzésének hiánya
  • elhúzódó, egyéb okkal nem magyarázható hasi fájdalom, puffadás.
  • hirtelen fogyás,
  • általános gyengeség, levertség, étvágytalanság.

A szűrés alapját az képezi, hogy mind a polipok, mind a daganatok rejtett, ”okkult” vérzést okozhatnak, mely a székletben kimutatható.

Ha nincs semmilyen panasza, de a fenti kérdések közül bármelyikre igennel válaszolt javasolt felkeresnie háziorvosát és megbeszélni vele a szükséges szűrővizsgálatokat.




Prosztata


Hazánkban a férfiak daganat miatti elhalálozásának negyedik leggyakoribb oka a prosztatarák. Más daganatokhoz hasonlóan nem egyik napról a másikra keletkezik. Évek telhetnek el addig, amíg odáig fejlődik, hogy panaszokat, tüneteket okoz. Az idejében felismert prosztatarák gyógyítható, vagy legalábbis visszaszorítható.

Szűrés:
A prosztata tapintásán és a PSA laboratóriumi meghatározásán alapuló kombinált vizsgálat javasolt 50 év feletti férfiak esetében évenkénti gyakorisággal, az európai ajánlás szerint. Ezt urológiai szakrendelésen lehetséges kivitelezni. Beutaló nem szükséges


Jó kezekben van